Az elektromos hálózatokban a „terhelés” fogalma elválaszthatatlanul kapcsolódik ahhoz, hogy megvédjük őket az áram túlterhelésektől és a rövidzárlattól. Az elektromos vezetékek üzemeltetésével kapcsolatos problémák megoldására a kapcsolóáramkörök speciális védőberendezéseket biztosítanak. Az egyik ilyen eszköz egy megszakító, amelynek besorolását a terhelés üzemmódjától és a tápvezeték paramétereitől függően választják meg. Az automatikus gép kiválasztásához a kábelszakasznak megfelelően meg kell ismerkednie azokkal a funkciókkal, amelyeket a hálózaton hajt végre.
Megszakító funkciói
Az EMP szerint az automatikus leválasztó készülékek fő funkciója a hálózat védelme a rövidzárlat és a túlterhelés ellen. Ez az eszköz leválasztja a fogyasztót a vonaltól, ha az áram meghaladja a számára meghatározott névleges értéket (alapértéket). Ugyanakkor nem szabad bekapcsolni, ha megengedett az aktuális terhelés (például a vasaló és a főzőlap bekapcsolásakor).
A vezetékbiztosító funkciója abban is nyilvánul meg, hogy a tápkábelt megóvja a hő megsemmisítésétől, annak burkolata meggyulladása és az azt követő tűz következtében. Ilyen helyzetek teljesen lehetségesek, mivel rövidzárlat körülmények között a vonal áramerőssége több ezer amperre esik. A kábeltermékek egyik ismert márkája ezen a terhelésnél sem képes ellenállni néhány percig. Nem is beszélve a rendes termékekről, amelyek keresztmetszete 2,5 négyzetméter. mm, amelyet hagyományosan elektromos kábelezés elrendezésére használnak házakban és városi lakásokban.
A védő megszakító megfelelő tervezése rendkívül fontos a helyi elektromos hálózat biztonságos működésének biztosításához. Ebben a kérdésben kiemelkedő szerepet játszik a kábelek keresztmetszetére szolgáló automatikus gépek névleges kiválasztásának megfelelő megközelítése.
A kívánt névérték megválasztását befolyásoló tényezők
A huzal és a gép üzemi paramétereinek kiszámítása csak akkor megengedett, ha figyelembe vesszük az elektromos hálózat működésével kapcsolatos összes árnyalatokat. Ez a megközelítés segít elkerülni a lehetséges hibákat a védőeszköz kiválasztásakor.
A teljes energiafogyasztás meghatározása
Az elektromos hálózat egyik fő paramétere a hozzá kapcsolt összes aktív és reaktív terhelés maximális energiafogyasztása. Ennek a mutatónak a kiszámításakor az eszközlevélben feltüntetett értékek egyszerű összegzése nem megengedett. Ennek oka a sorban lévő fellépés eltérő jellege. A tápcsatlakozóhoz vagy közvetlenül az alállomás tápkábeléhez csatlakoztatott bármely készüléket energiafogyasztása jellemzi, kilowattban (kW) becsülve. Ez az érték határozza meg azt az energiát, amelyet ebben a készülékben átalakít az általa végzett munkához, és amelyért a felhasználó fizet a mérőn.
A terhelések ismert kategóriája, amely kapacitív és induktív elemeket tartalmaz. Reaktívnak nevezik őket, és nem vesznek részt a teljes fogyasztás kialakításában - működés közben egyszerűen pumpálják az energiát a hálózatból és vissza. A kábelszakasz fölötti automatikus gép kiválasztása szempontjából azonban ezt az aktuális komponenst szükségszerűen figyelembe kell venni.
Időnként a teljes vagy névleges teljesítményt, figyelembe véve az aktív és reaktív komponenst, az útlevélben is feltüntetik. A terhelőáramkörben áramló áramot ebben az esetben az érték alapján számítják ki (ezt el kell osztani a 220 vagy 380 volt effektív feszültséggel).
Megnövekedett indítóáramok
Bizonyos típusú háztartási készülékekben (mosógépekben, háztartási kompresszorokban) beépített elektromos motorok vannak, amelyeket magas indítási áram jellemez. Értékük nagyon rövid ideig (legfeljebb 3 másodpercig) sokszor meghaladhatja az egyensúlyi állapotban megfigyelt üzemi értékeket. Az ebből eredő rövid távú túlfeszültség általában nem okozza a gép hőkibocsátásának kioldódását.
Elektromágneses része, amely a rövidzár túláramáért felel, azonban valós körülmények között gyakran kiold és kikapcsolja az eszközt. Nagyon gyakran ez történik dedikált háromfázisú elektromos vezetékekben, amelyekhez csatlakoztatott szerszámgépek vannak (magánházakban). Ebben az esetben meg kell határozni a kezdőimpulzus nagyságát, és gondoskodni kell a „D” osztályú automatikus gép használatáról.
Kereslet tényező
Azok az áramkörök, amelyek kapcsolt terhelése megegyezik az energiaintenzitással, bevezik a „keresleti együttható” fogalmát, amelyet „ks” -vel jelölnek. Az alkalmazás értelme az, hogy minden eszköz egyszerre nem kapcsolódik a hálózathoz, és ha egyszerűen összeadják a teljesítményüket, akkor egy túlbecsült számot kapnak. Az erre a célra alkalmazott együttható egységi értéket vagy kicsit kevesebbet feltételez.
Ezt szem előtt tartva, az összes kiszolgált eszköz kiszámított teljesítményét (Pr) a következő képlet határozza meg:
Pr = ks x Sahol S - annak teljes értéke a módosítás előtt.
Ennek az együtthatónak az értelme az iroda- és kiskereskedelmi helyiségekben nagy mennyiségű irodai és egyéb berendezéssel történő használata.
A korlátozott számú fogyasztóval rendelkező egyszobás apartmanok esetében ezt általában nem veszik figyelembe. Ha az összes fogyasztó teljes teljesítményét meghatározzák, akkor folytathatja a gépet a maximális áramterhelés alapján kiválasztó eljáráshoz. Működési vagy névleges értékét Ohm törvénye határozza meg:
I = S / 220 V - egy fázisra.
I = S / (1,73x380) - egy háromfázisú hálózathoz.
Az 1,73 együttható figyelembe veszi a terhelés induktív jellegét.
A gép paramétereinek kiszámítása
A helyi elosztószekrényhez csatlakoztatott elektromos hálózatok esetében a következő egyenlőtlenségeket kell teljesíteni:
<= Ip / 1,45-ben
Az In itt a gép névleges áramának felel meg, és Ip maga a vezeték maximális megengedett értéke. Az egyenlőtlenség követelményeinek való megfelelés a „gép-kábel” pár helyes megválasztásának fő feltétele, amely kizárja a huzalozás túlmelegedését és vészgyújtását.
A névleges áram kiszámítható az ismert teljes terhelés alapján, vagy a meglévő vezetékek vezetékeinek keresztmetszetéből.
Ha a lakásban a vezetékek vázlata már készült, és még nem érte el a fektetést, az eljárás a következőképpen néz ki:
- A hálózathoz csatlakoztatott összes eszköz teljes áramát kiszámítják (a séma szerint).
- A megfelelő értékű automata van kiválasztva.
- A szakaszok és az áramok megfelelési táblázata szerint a kívánt márkanév és típus kábelét kell kiválasztani.
Amikor a kábelezés már el van helyezve, a szükséges műveletek jelentősen egyszerűsödnek. A kábel egy bizonyos módon elrendezett ismert szakasza szerint a határáramot a megfelelési táblázatok határozzák meg. Ezt követően a fenti képlet szerint kiszámítják a gép névleges értékét.
Válasszon a több lehetőség közül
Olyan helyzetek állnak elő, amikor a kívánt névértékű automata kiválasztása esetén alternatíva merül fel két közeli érték kiválasztásával. Tehát 4 kW (18 amper) teljes energiafogyasztással megfelelő a vezetékek keresztmetszete 4 mm2 rézvezetőkkel. Ebben az esetben megengedett, hogy az eszközt 20 vagy 25 amperre állítsa.
Több szintű védelem esetén válassza az automatikus gépeket úgy, hogy a felső szintű érték meghaladja ugyanazt a mutatót alacsonyabb állapotú készülékeknél. Másrészt a kisebb érték megválasztása előnyös abban az esetben, ha ebben az esetben a hőkibocsátás gyorsabban elbocsátódik, ha az áram meghaladja a megengedett értéket.
A gép kábelszakasz szerinti kiszámítását online lehet elvégezni. Ehhez számos forrás található az interneten.
