Képzeljen el egy modern, szennyvíz nélküli lakóépületet - ez majdnem megegyezik a tető vagy az egyik fal nélküli elképzelésével. A szennyvízcsatorna annyira szilárdan beépült az emberek életébe, hogy inkább a hiányát, mint a jelenlétét veszi észre. De bár a városi lakosok többsége megszokta a központosított csatornahálózatokat, ahol az összes hulladékot csöveken keresztül gyűjtik össze a gyűjtőbe, és a megfelelő közművek ártalmatlanítják, ez a szolgáltatás nem mindig érhető el. A különálló nyaraló, kunyhó vagy falusi ház tulajdonosának gyakran magának a szennyvízrendszernek kell gondoskodnia. Ezekre az esetekre különféle autonóm szennyvízrendszereket fejlesztettek ki. Próbáljuk meg kitalálni, hogy milyen típusú ilyen rendszerek léteznek, és melyek azok előnyei és hátrányai.
Emésztőgödör
A széklet ürítésének legrégebbi és legegyszerűbb módja. Valójában "szennyvízrendszernek" nevezheti, csak egy szakaszon keresztül. Még a legmodernebb változatai (az úgynevezett poros szekrények, ahol a gödör tartalmát alkalmanként tőzeggel vagy fűrészporral meghintik) csak két-három ember igényeit tudják kielégíteni. Ezenkívül csak meleg évszakban is kényelmesen használhatók: télen a gödör tartalma lefagy, a széklet biológiai lebomlása nem fordul elő, a gödör gyorsan elfolyik. Az ilyen típusú WC-k egyetlen előnye az építés egyszerűsége és sebessége: egy-két nap alatt ki tudja ásni egy lyukat, és leütni egy WC-fülkét.
Száraz szekrény
Mindenki ismeri azokat a műanyag fülkeket, amelyek nyilvános helyeken találkoznak, vagy amelyeket az ünnepek alatt átmenetileg a városok utcájára helyeznek. Pontosan ugyanúgy szerezheti meg magát a kunyhóban. Ez azonban általában nem is lehetséges: a száraz szekrény gondozást igényel, tulajdonosát kénytelen rendszeresen tisztítani a tartályt, és speciális vegyszereket vásárolni a feldolgozáshoz. Ezen túlmenően az ilyen WC tulajdonosa egy örök problémával szembesül - hol kell feltenni a keletkező nagyon büdös folyadékot, és őszintén szólva, mert ha egyszerűen a talajra engedi, lehetetlenné válik a házban való élet, és a szomszédok valószínűleg nem fogják köszönetet mondani egy ilyen szolgáltatásért. A száraz szekrény azonban hasznos lehet nyaralókban és más házakban, ahol az emberek csak ideiglenesen élnek.
Szeptikus tartály
Ezt a rendszert már bizalommal önálló csatornának lehet nevezni. Ennek lényege, hogy a házba beépített mosogatók, fürdőkádok és WC-k szennyvízét és ürülékét gravitációs csövekkel egy speciális tartályba vezetik, ahol a baktériumokat feldolgozzák és tisztítják, majd a kezelt víz a szűrőrétegen keresztül a talajba jut. A szeptikus tartályok akár saját készítésűek (minimális építési ismeretekkel rendelkezők számára ez nem bonyolult), akár megrendelhetők vagy megrendelhetők az építőipari vállalatoknál. Felépítésük szerint a szeptikus tartályokat egy- és többkamrás részekre osztják, attól függően, hogy mennyi kamrát kezelnek a szennyvíz. Az egykamra gyártás sokkal könnyebb, azonban nem biztosítanak kielégítő szűrést és gyorsan túlfolynak. Ezért a szakértők azt tanácsolják, hogy készítsen (vagy rendeljen) egy legalább két kamrából álló szennyvíztartályt: az első szennyvíz- és fekálvizet gyűjt, majd a túlfolyó folyadék a túlfolyó csövön keresztül jut a második kamrába, ahonnan valójában a talajba szűrjük, vagy pedig a csatornába kerül. . Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a rothadási folyamatok többsége az első kamrában zajlik, a második pedig kevesebbel bepiszkolódik, és a szűrés gyorsabb.
Autonóm kezelőhelyek
A hagyományos szeptikus tartályok egyszerűsége és kényelme ellenére is jelentős hátrányuk van: nem mindig környezetbarátak. A földön átjutva a szeptikus tartályokból származó folyadék teljes tisztítás nélkül elérheti a víztartó rétegét. A következmények nyilvánvalóak: kevesen akarnak büdös székletvizet mosni vagy főzni. Ezenkívül egy rosszul elhelyezett szeptikus tartály megmérgezheti a házak vízfelvételét. Ez az oka annak, hogy mostantól egyre inkább az autonóm szennyvízcsatorna rendszereket használják, amelyek már mini-tisztító létesítmények. A szennyvíz aktív mozgatása az egyik tartályból a másikba, különféle baktériumok biológiai tulajdonságainak figyelembevételével. Ennek eredményeként teljes biológiai kezelés zajlik, és a székletből származó szennyvíz ipari vízré válik (az ivás természetesen nem kívánatos, de már felhasználható más célokra). Mindent meg kell fizetni: az ilyen rendszerek nemcsak drágábbak, mint a szokásos szeptikus tartályok, hanem energiaellátásra is szükségük van, hogy folyadékot szivattyúzzanak a tartályból a tartályba. További előnye, hogy az ilyen rendszereket rendszerint úgy alakítják ki, hogy a tulajdonos maga is tisztítsa meg az iszapot szennyvízgép létrehozása nélkül. A keletkező iszap egy komposzthalomban végzett egyéves bomlás után kiváló műtrágyavá válik a kertben.
Mit emlékezzen az önálló csatorna tulajdonosának
Bármi legyen is az autonóm szennyvízrendszer, annak tulajdonosának egyértelműen tudnia kell a használatának néhány szabályát:
- Ne akadályozza a szennyvíz elvezetését. Ez különösen igaz azokra a szerkezetekre, ahol a hulladék gravitáció útján egy szennyvíztartályba vagy egy szennyvíztisztító üzembe folyik. De még akkor is, ha a szennyvíz szivattyúzására speciális szivattyúk vannak felszerelve, akkor nem szabad összekeverni a WC-t egy szeméttárolóval. Ne feledje: minden, ami beleesett a tartályba, és nem tud rothadni, ott is marad, és eltömődött szennyvízcsatorna télen fagyáshoz és csőszakadáshoz fordulhat;
- rendszeresen tisztítsák: iszap szivattyúzása a szeptikus tartályból, a tartály tartalmának eltávolítása. A túltöltött kapacitás nemcsak kellemetlenséget jelent, hanem súlyos környezeti veszélyt is jelent;
- ne használjon szeptikus tartályokból vagy kezelő létesítményekből származó iszapot növények táplálására. A helyzet az, hogy az emberi ürülék biológiailag túl aktív, és a növények egyszerűen „kiégnek” a nitrogénfeleslegből. Használjon komposzt-halomot: az iszaphoz legalább hat hónap szükséges, hogy műtrágyává váljon. Kivételt képezhet csak a szekrény tartalma, ahol rothadás lép fel aerob baktériumok részvételével, és ha lehetséges, a rothadt ürüléket össze kell keverni a talajjal vagy a tőzeggel.
