A központosított vízellátó rendszer komplex hálózat, amely hideg és meleg vizet biztosít a lakosság számára. Ezt folyamatosan fejlesztik és korszerűsítik, új műszaki paramétereket szerezve.
Meghatározás és hatály
A központosított vízellátó rendszer funkcionális egységekből áll, amelyeket egy adott telephelyen belül erőforrások kinyerésére, előkészítésére és kiszállítására terveztek. A vizet nyitott talajból és zárt föld alatti forrásokból lehet venni. A fogyasztóknak történő kiszállítás előtt a begyűjtött forrásokat megtisztítják.
A központosított vízellátás hideg és meleg. Főként városokban, nagy kunyhókban működik. Egyes esetekben a vízvezetékeket a települések határain belül található ipari épületekhez kell csatlakoztatni.
Szabályozási követelmények
A központi vízellátás megszervezésekor be kell tartani az állami szabályozási követelményeket a külső hálózatok (SNiP 2.04.02-84) és az épületek belső vízellátásának (2.04.01-85) elrendezése tekintetében. Ezek a dokumentumok szabályozzák a rendszer kialakítását, az elhelyezés jellemzőit és a szerkezeti elemek jellemzőit.
A háztartási és ivóvízhez használt víz minőségére vonatkozó szabályozási követelményeket a SanPiN 2.1.4.1074-01, GOST 2874-82 tartalmazza. A dokumentumok meghatározták a jellemzői feletti ellenőrzés gyakorlására vonatkozó szabályokat is. A szabványok kötelezőek jogi személyekre, vállalkozókra, akiknek tevékenysége a központi vízellátás tervezéséhez, építéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódik.
A források jellemzői és típusai
A vizet olyan forrásokból veszik, amelyeknek meg kell felelniük számos követelménynek:
- Ellenőrizze a veszélyes szennyező anyagok jelenlétét. Ez a szabály különösen igaz a tavakra, ahol nincs természetes áramlás.
- A felszíni források kiválasztásakor a vízfelvételi létesítményeket stabil folyórésszel ellátott folyószakaszra helyezik. Ez megakadályozza a pusztulást.
- A kerítés a folyóba befolyó mellékfolyók szája felett van elrendezve. Ez a megközelítés csökkenti annak a valószínűségét, hogy további szennyező anyagok kerüljenek a forrásba.
- A felszerelt rendszernek biztosítania kell a szükséges mennyiségű erőforrás folyamatos ellátását.
A felszíni források magukban foglalják a folyókat, tavakat, mesterséges tározókat és legalább 2,5 m mélységű tározókat. Mesterséges források esetén a kerítés mélységének a lehető legnagyobbnak kell lennie. Ez lehetővé teszi az optimális teljesítmény elérését. Nagy mélységben nincs virágzási hatás. Ezenkívül nincs kerítés az erősen ásványosodott rétegből, amelyet általában a felülethez közelebb helyeznek el.
Földalatti forrásként a földkéreg felső rétegeiben található hidrológiai rendszereket választják. Ezek talajvíz, arteziai kutak, magasvíz. A vízfelvételt a falutól minimális távolságra kell megszervezni, a növekvő vízfogyasztás mellett biztosítani kell a kitermelés lehetőségét. Ennek a rendszernek számos előnye van - kiváló minőségű víz és paramétereinek állandósága.
Földalatti források használatakor a fúrólyukakat általában felszerelik. Több száz méter mélységük van, amely lehetővé teszi több látószög egyidejű működtetését. A kút kerek tengely.Falai fémcsőből készülnek, ami megsemmisítését lehetetlenné teszi. A szükséges vízmennyiség biztosításához általában több kút van felszerelve.
Rendszer eszköz
A házközségben vagy a nagyvárosban a központi vízellátás rendje megegyezik. A hálózati konfigurációt a felhasznált források típusa határozza meg.
A talajvíz
Földalatti források használata esetén a rendszer a következőket tartalmazza:
- kutak;
- első emelőszivattyúk - vigye a vizet egy speciális földalatti tartályba;
- a második emelkedés szivattyúi - szivattyúzza ki a tartályok tartalmát, és helyezze el az elosztóhálózatba;
- szűrő - nagy részecskék visszatartására szolgál a víztartó rétegben;
- víztartály.
A vízszintes vízbevitel egy befogadó és kimeneti részből áll. Ez utóbbi esetben a víz jogosulatlan átengedését figyelték meg a kútba és a szivattyúállomásba.
Ha forrásokat nyitott rugók formájában használnak, rögzítő eszközöket használnak. A víz belép a kamrába, és hiba nélkül halad át a szűrőn. Ezenkívül a külső szennyeződésektől is védett. A kerítés az elfogó kamra falának fentről vagy lyukból történik.
Felszíni források
Ha a vizet nyílt víztestből veszik, a rendszer magában foglalja:
- vízbeviteli létesítmények;
- a kinyert erőforrások minőségének javítására használt eszközök;
- elosztó hálózat.
Ha a vizet nyitott tartályokból veszi, van egy speciális vevőkészülék. Fel van szerelve part menti kút vagy vödör formájában. A víz emelkedése a szennyvíztisztító telepekhez szivattyúk segítségével történik.
Csatlakozási feltételek
A központosított vízellátás háztartási és ivóvízellátáshoz történő használatához be kell lépnie a megfelelő hatóságokhoz (helyi Vodokanal). A fogyasztó kérésére az intézmény műszaki specifikációt szolgáltat.
A Vodokanal alkalmazottai sémákat dolgoznak ki a fővezetékhez történő csatlakozáshoz, megjelölve a vízvezetékek helyét és mélységét. A kapott műszaki feltételek alapján a szakemberek felszerelik az összes szükséges alkatrészt az elosztó kúttól a mérőberendezésekig.
Különbségek a meleg és a hideg központosított vízellátás között
Az állami szabályozási dokumentumok azt mutatják, hogy a településeknek központi meleg és hideg vízellátást kell biztosítaniuk. A lakosság számára ugyanolyan minőségű erőforrást biztosítanak. A különbség a különféle követelményekben rejlik.
A hidegvízellátás megfelel a következő előírásoknak:
- egész évben éjjel-nappal erőforrásokat biztosít a fogyasztók számára;
- forró víz hiányában a víz melegítőkkel melegíthető;
- a vízmentes időszak maximális időtartama havonta 8 óra (kivéve a vészhelyzeteket).
A használati meleg víz vonatkozásában a víz hőmérsékletére vonatkozó követelmények vonatkoznak. Legfeljebb 3-5 ° C-kal térhet el a normatívától. A víz leállása baleset esetén nem lehet hosszabb, mint 24 óra.
Előnyök és hátrányok
A központosított vízellátás előnyei a következők:
- 24 órás hozzáférés korlátlan vízforráshoz;
- a hálózat karbantartását speciális szolgálatok végzik, anélkül, hogy a fogyasztót bevonnák a folyamatba;
- magas színvonalú szállított erőforrások.
A rendszer hátrányai között szerepel a folyamatos ellenőrzés szükségessége az erőforrások felhasználása felett, amelyek alapján a kifizetés megtörténik. Gyakran szükség van további víztisztításra rozsda és klór felhasználásával.
