A meleg és hideg vízmérők élettartama: ajánlások, garanciaidő, csere

A meleg és hideg víz fogyasztásmérőinek telepítése lehetővé teszi a személyes költségvetés megtakarítását a ténylegesen felhasznált vízáram fizetésével, a normák szerint történő kiszámítás helyett. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a vízmérők elsősorban olyan mérőműszerek, amelyeknek bizonyos élettartama van és időszakos ellenőrzést igényelnek. Az ellenőrzés szükséges, hogy sem az államnak, sem a fogyasztónak ne legyen kétsége afelől, hogy a mérőkészülékek mérése helyes-e.

A méter élettartama és a névleges eltarthatóság

A fogyasztásmérők névleges eltarthatósági idejét a gyártó határozza meg, és az a készülék tervezési jellemzőitől függ. Például az egyszerű mechanikus (szárnyas) mérőkészülékek esetében az eltarthatóság 10-12 év, az adott modelltől függően. Bonyolultabb elektronikus készülékek esetén az eltarthatóság 5 és 15 év között lehet, és ez az időtartam nem csak a tervezési jellemzőktől függ, hanem attól is, hogy a mérőt a (hideg vagy meleg) víz elszámolására használják. A névleges lejárati időt a készülék műszaki adatlapján tüntetjük fel.

Meg kell érteni, hogy a készülék tényleges élettartama megközelítőleg kétszer rövidebb a névlegesnél, és elsősorban a működési körülményektől függ, nevezetesen:

• vízminőségre (az adatlapon feltüntetett mérő lejárati idejét úgy számítják ki, hogy a csapvíznek meg kell felelnie a GOST R 51232-98 és a SanPiN 2.1.4.1074-0 követelményeknek, de a valóságban ez nem mindig így van);
• a csővezetékek állapotától függően (régi házakban a csővezeték-rendszer elhasználódott, és a vízbe különféle lerakódások esnek, ami mérőmű lebontását okozhatja);
• a hálózat nyomásingadozásaitól függően (a hálózat nyomása a nap folyamán többször változik, de az Orosz Föderáció házai sajnos nem feltétlenül vannak ellátva nyomásfigyelő rendszerrel a vízellátó rendszerben).

Különféle fogyasztói manipulációk csökkenthetik a fogyasztásmérő élettartamát is, például egy mágnes használatával a leolvasáshoz.

GOST ajánlások

A vízmérők lejárati idejére vonatkozóan vannak GOST ajánlások:

• a GOST R 50601-93 szerint a mechanikus típusú mérőegységek átlagos élettartama 12 év;
• A GOST 28732-90 „Nagysebességű, nagy sebességű, elektromágneses és örvény áramlásmérők” szerint az eszközök átlagos élettartama 15 év;

A jótállási idő a GOST ajánlásai szerint 1,5 év.

Garancia időszak

A mérőeszköz megvásárlásakor garancia adódik rá, amelynek időtartama az eladástól számít, és a mechanikus mérőórák esetében általában 18 hónap.

Ha a mérő a garanciaidő előtt meghibásodott, akkor cserét vagy ingyenes javítást igényelhet, ugyanakkor rendelkeznie kell a műszer adatlapjával és a vásárlás dátumával ellátott igazolással a boltból.

Milyen határidőket írnak elő az ellenőrzésre a törvény, az ellenőrzési és a helyettesítési eljárás?

A hitelesítés a mérőeszközök pontosságának speciális műszerekkel történő értékelésére szolgáló eljárás.

A törvény szerint a telepítés helyének tulajdonosának gondoskodnia kell a mérőkészülékek időben történő ellenőrzéséről a személyi pénzeszközök rovására.

Jogszabályi szinten a mérőkészülékek ellenőrzését a következő jogszabályok szabályozzák:

• Szövetségi törvény „A mérések egységességének biztosításáról”, 2008.26.06., N 102-ФЗ;
• Az Orosz Föderáció kormányának 2006. évi rendelete a közművek biztosításának szabályairól;
• 2004. évi kormányrendelet a vízmérő rendszer fejlesztéséről.

A vízmérők érdeklődési intervallumát törvény határozza meg, és ez:

• hidegvízmérőknél - 6 év;
• forró vízmérőkhöz - 4 év.

A fogyasztásmérő vásárlásakor és felszerelésekor fontos tudni, hogy az első ellenőrzést sokkal korábban kell elvégezni, mivel a kalibrálási intervallumot a gyártás időpontjától számítják.

Lehetetlen saját maga ellenőrizni a mérőt, ezt csak képzett szakember végezheti el a megfelelő műszerek segítségével. Az ellenőrzési eljárás a következő lépésekből áll:

1. Felkészülés az ellenőrzésre. A fogyasztó felveszi a kapcsolatot a vízszolgáltatóval, onnan érkezik szakember, és leszereli az eszközt, amelyet még tanúsított laboratóriumba kell vinni. Egy másik esetben a fogyasztó közvetlenül egy speciális vállalathoz fordul, hogy otthon hívja a mestert, aki szétesés nélkül elvégzi az ellenőrzést. A második lehetőség drágább, de az eljárás sokkal egyszerűbb és gyorsabb.
2. Közvetlen ellenőrzés. A mérőt különféle paraméterek (biztonság, megbízhatóság és egyéb) alapján tesztelik, amelyek közül a legfontosabb a mérések pontossága. Speciális eszközök használatával megmérik a hibát, és ha a normál tartományon belül van, akkor az eszköz működőképesnek tekinthető.
3. Ha az eszköz sikeresen letette a tesztelést, akkor egy hitelesített szervezet szakember kiállít egy igazolást.
4. Ha a mérőt leszerelték, akkor az ellenőrzés után a felszerelést lezárják, és a közüzemi szolgáltató képviselője elkészíti az üzembe helyezési jelentést.

Ha a mérő nem halad át az ellenőrzésen, ez azt jelenti, hogy nem használható, és a tulajdonos köteles a mérőt cserélni. Összehasonlítva a hitelesítési eljárás költségeit és egy új eszköz költségét, kiderül, hogy néha előnyösebb a mérőt újra cserélni, a régi ellenőrzése helyett.

Ellenőrizze a vezérlőket, és lehet-e vitatni a számláló cseréjére vonatkozó követelményt

Az ellenőrző szervezet képviselőinek joga van rendszeresen ellenőrizni a vízmérők integritását és működőképességét, és közbenső méréseket végezni. Ellenőrzés célja a következő:

• ellenőrizze, hogy a mérőkészülékek működnek-e;
• felfedezheti a nem megfelelő működési körülmények tényeit (például a pecsétek integritásának megsértését);
• azonosítsa a nem elszámolt erőforrás-felhasználást.

A tulajdonos köteles hozzáférést biztosítani a mérőkészülékekhez, és jogsértések esetén azokat a kapott megrendelésnek megfelelően meg kell szüntetni. Ellenkező esetben az eszközök leolvasása nem kerül elfogadásra a számításhoz, és a vízfogyasztást a becsült szabványoknak megfelelően kell fizetni.

Ha az ellenőrző szervezet képviselői megkövetelik a fogyasztásmérő cseréjét, de a tulajdonos nem ért egyet ezzel a döntéssel, akkor először független vizsgálathoz kell fordulnia. A vizsgálat eredményeként könyvvizsgálói igazolást állítanak össze, majd a fellépés többféle lehetősége van:

1. Ha az ellenőr kompetenciája közvetlenül kétségeket vet fel, akkor érdemes megkísérelni a kérdést békésen megoldani. Ehhez vegye fel a kapcsolatot a Háziroda vagy egy magasabb menedzsment társaság vezetőségével. A legtöbb esetben találkoznak és egyetértenek egy független vizsgálat eredményével, amelynek költségeit tőlük is meg lehet követelni.
2. Ha a problémát nem lehet békésen megoldani, a tulajdonosnak joga van felvenni a kapcsolatot a Rospotrebnadzor és a Házfelügyeleti Hatósággal. Mindkét testület jogosult szankciókat kiszabni az irányító szervezetre, ha annak tevékenysége jogellenes.
3. Ha az alapkezelő társaság felügyelőinek tevékenysége egyértelmű profitvágyat mutat (például a pult cseréjét díj ellenében el lehet halasztani), akkor ebben az esetben forduljon az ügyészséghez.A fellebbezés tényét kivizsgálják, és büntetőeljárást indíthatnak.

Az ilyen ellentmondásos kérdések nem ritkák, a tulajdonosnak ismernie kell jogait és hozzáértő módon meg kell védenie azokat.

Ki felel az ellenőrzésért és hol lehet panaszt tenni az ellenőrző szervezettel kapcsolatban

A lakáson kívül felszerelt fogyasztásmérők ellenőrzéséért a felelős szabályozó szervezetek felelnek meg, amelyek nem mindig teljesítik hűségesen kötelezettségeiket (az eszközök ellenőrzésének határidejét nem tartják be, az üzemi feltételeket megsértik, stb.). Ilyen esetekben a lakosoknak kapcsolatba kell lépniük az Állami Lakásfelügyeleti Hatósággal. Ennek a testületnek a fő feladata a lakók és az otthont kezelő vállalatok közötti viták rendezése.

Azokban a helyzetekben, amikor a GJI nem tudta rendezni a vitát, a polgároknak joguk van bírósághoz fordulni. Az ügy folyamán a felperes követelheti az alapkezelő társaságtól jogi költségek és erkölcsi károk megtérítését.